Hidegzuhany Brüsszelnek: Kövér László szerint Európán kívüli csoportok akarják kirabolni a kontinenst

Etnikai alapok nélkül nincsenek európai nemzetek, európai nemzetek nélkül pedig nincs létjogosultsága az európai nemzeti államoknak sem – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján második felszólalásában hétfőn Budapesten.

Kiemelte, minden ellenkező propaganda ellenére Európa kulturális identitásának napjainkban is két meghatározó, megkerülhetetlen eleme van: a több mint kétezer esztendős keresztény értékrend valamint az elmúlt háromszáz esztendőben kialakult nemzeti érzület. Ünnepeinktől a hétköznapi szokásainkig szinte semmi sincs, aminek eredete, gyökere ne a keresztény, illetve a nemzeti hagyományainkban rejlene. Önmagában soha nem volt és nincs európai nemzet, ennélfogva nincs önálló európai identitás sem – mondta.

Rámutatott: a keresztény és nemzeti identitás képezi Európa lelkét, egy olyan történeti, szociológiai, kultúrantropológiai és társadalomlélektani valóságot, amit mindannyian érzékelnek, de azt is érzékelik, hogy valakik minden áron, minden eszközzel ezt le akarják rombolni, Európa lelkét el akarják rabolni.

Kivétel nélkül minden európai országban egy tudatos és módszeres szellemi, lelki és politikai hadviselés zajlik a hagyományos családok, a keresztény egyházak és a nemzeti identitás ellen, ami lassan kimeríti „az identitásterrorizmus” fogalmát – állapította meg.

Rámutatott: akit hatalmi értelemben alá akarnak vetni, annak először a tudatát kell megszállni, és csak utána a területét – ez az európai nemzetek ellen zajló XXI. századi hibrid hadviselés szabálya. Kitért arra, hogy „az Európai Unió legnagyobb lélekszámú tagállamának titkosszolgálata” egy irományában éppen a napokban szögezte le, hogy az etnikai alapú nemzetfogalom nem összeegyeztethető a demokráciával.

A „bökkenő” azonban, hogy etnikai elem nélkül nincs nemzet, hiszen az európai nemzetek mint történeti képződmények nem mások, mint a közös nyelv, a közös történelem és közös kultúra által meghatározott etnikai közösségek fokozatos öntudatosodásának „a termékei” – húzta alá az Országgyűlés elnöke. „A mi álláspontunk szerint az európai nemzeti identitásból nem az etnikai elemet kell kivonni – különösen nem hatalmi, jogi eszközökkel -, hanem az európai nemzeteken belüli multietnikus lét kérdéseire kell az alkotmányjog, a polgári jog és a nemzetközi jog eszközeivel erkölcsileg és politikailag megfelelő, minden európai állam és nemzet számára elfogadható választ adni” – fogalmazott.

Az etnikai alapú európai nemzeti együttélésre kell egy XXI. századi jogi és politikai megoldást találni, okulva a XX. századi európai történelmi tanulságokból, hogy többé sem az egyes nemzetek, sem az államokon belül együtt élő nemzeti közösségek ne legyenek kijátszhatóak egymás ellen, és ne válhassanak semmiféle birodalmi manipuláció áldozatává – húzta alá.

Kiemelte: nemzeti identitása az embereknek, az állam polgárainak van, és ez az identitás, mint tudatállapot és értékrend, az anyanyelvükből, a kultúrájukból és a szülőföldjükből fakad. Mindenkinek legyen joga elődei anyanyelvét, kultúráját és szülőföldje otthonosságát szabadon megörökölni és azt szabadon továbbadni utódainak – szorgalmazta, hozzátéve: az állam ezen számbeli többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségek identitásának védelmére hivatott.

Mindez nemcsak Európában, hanem világszerte az általános emberi méltóság védelmének egyik hasznos eszköze lehetne, amely mindenhol erősíthetné a békét, biztonságot és stabilitást, és nem utolsó sorban hatékony eszköz lenne az európai kulturális identitás, azaz Európa lelkének védelmére is.

(MTI)

Nyitókép forrása: Mandiner / Földházi Árpád

***